by Név:
Kaspars Valid
Felvett név, becenév:
Tűzmágus, Forrófejű
Faj:
Griff
Születési adatok:
1960 március 19. (52) Riga, Lettország
Rokonok:
Háziállat: Szélkiáltó, Kaspars sólyma
Foglalkozás:
Utcai mutatványos és tűznyelő, bűvész, de szinte bármilyen alkalmi munkát is elvégez.
Anyagi javak:
A fizetése változó. Ha az utcán van, megeshet, hogy a járókelők tetszésnyilvánítása napi harminc, negyven dollárnak is megfelelő összeget jelent, máskor alig elég a napi betevőre. Ilyenkor Kaspars inkább keres valamilyen napszámos munkát a környéken, amiből egy-két hétig fentartja magát. Mikor elhagyta a cirkuszt, mentora egy régi, de jól működő Harley Davidson motort ajándékozott neki, ez és pár ruha minden anyagi java, és persze a felszerelése, a trükkökhöz szükséges holmik. Önvédelem gyanánt a tűznyelő felszerelését, lángoló botokat, tűzfújó trükköket használ, de végszükség esetére van egy hosszú pengéjű tőre, melyet még sosem kellett használnia.
Emberi kinézet:
Kaspars magas, erős testalkatú férfi. A válla széles. Hosszú, fekete haja hullámos, és a vállára omlóan, hordja. Szeme zöld. Arca karakteres, és tetoválások, valamint fekete körszakáll teszik még egyedibbé. Az a fajta, akire a „jó kiállású” jelzőt szokás használni. Testén több égési sérülés emlékét is hordozza, ezeket jó leckének tartja.
Öltözködés:
Kaspars öltözködésére leginkább az eklektikus szó illik. Farmernadrágot és inget ugyanúgy felhúz, mind bő köpönyeget, kalapot, fejkendőt, tunikát vagy bármit, ami a kezébe akad.
Átváltozott forma:
Kaspars griffként a klasszikus formát képviseli, félig fehérfejű sas, félig pedig oroszlán. Ennek megfelelően a feje fehér, míg elülső lábai és szárnyai feketét. Törzse erős és barna szőr fedi, farka pedig, akárcsak a hagyományos oroszlánoknak, szőrgomolyagban végződik.
Képességek:
-
Egészségi állapot:
Egészséges
Jellem:
Kaspars cirkuszi ember, egyszerű mutatványos. Jókedvű és őszinte, nem kedveli a hazugságot és kétszínűséget, kerüli az erőszakot, és szeret szórakoztatni másokat. Kissé exhibicionista, de csak annyira, amennyire a hivatása megköveteli. A problémáin nem aggódik sokat, úgy tartja, mindig mindenre van megoldás, amire meg nincs, azon kár is keseregni. Nagyon pozitív és derűlátó, mondhatni, optimista személyiség, igyekszik mindenkivel kedvesen és megértően bánni.
Vonzódás:
heteroszexuális
Szeret:
Szélkiáltó, a sólyom; tűz; kávé; repülni; középpontban lenni; Sebo, és mentora.
Nem szeret:
Unatkozni; hazudni; a karót nyelt embereket; ha okoskodók megpróbálják megmagyarázni a bűvésztrükkjeit, és utálja a paradicsomot.
Félelmei:
Ha nem is igazán féli, de tiszteli a tüzet; fél a lőfegyverektől, irtózik és ténylegesen fél tőlük; és fél a haláltól.
Történet:
- Hölgyeim és Uraim! Tisztelt nagyérdemű! Most következik a hihetetlen, a lenyűgöző, az elképesztő Kaspars, a Tűzmágus!
Porondra léptem. Kezemben lángoló botokat pörgettem, de olyan sebességgel, hogy úgy tűnhetett, mintha két tűzkört fognék. Nyeltem és fújtam tüzet, zsonglőrködtem égő pálcákkal … Jó műsor volt. Elég nagy tapsot kaptam. Leköszönésnek ideális.
Az előadás után nem mentem vissza a lakókocsimba. Ócska, rozsdás jószág volt, de nem akartam elvinni, a cirkusznak nagyobb szüksége volt rá, mint nekem. Szélkiáltó a vállamra röppent, ahogy kiléptem a nagy cirkuszi sátorból. Karmai finoman megbökték a bőrömet a ruhámon át. Már egy éve velem volt. Szó szerint ott volt a tojáshéj a fenekén, mikor megtaláltam egy erdőben elhagyatottan. Azóta nagy és erős sólyommá nőtt, engem pedig, azt hiszem, a testvérének vélt… Sokszor repültünk együtt. A cirkuszban nem tudták, mi vagyok, csak egyvalaki. Nem mintha nem bíztam volna bennük, de féltem, hogy megijednek, félni kezdenek tőlem, vagy ilyesmi. De amikor Szélkiáltóval repültem, akkor igazán szabadnak éreztem magam.
Az öreg Sebo a kocsija előtt várt. Dohányzott. Sebo mindig dohányzott.
Ő nevelt fel. Anyám belehalt a szülésbe, apám meg a piába fél évvel később. Sebo a legjobb barátja volt, és egyszerűen elrabolt. A cirkuszhoz állt, hogy a hatóságok ne találjanak ránk. Sebo ember volt, de tudta a titkomat. Ő volt az egyetlen, ő és Szélkiáltó…
- Kész vagy, Forrófejű?
- Kész.
- Akkor tűnés.
Az öreg megölelt, és nekem adta a motorja kulcsait, aztán rágyújtott egy új cigarettára, hátat fordított és bement a lakókocsijába. Nem is vártam tőle többet. Ő egyszerűen ilyen volt.
Felültem a motorra, és a cókmókomat átpakoltam a két oldalsó nyeregtáskába. A régi táskám letettem a földre és ott hagytam: valaki a cirkuszból majd megtalálja, és olyanhoz fog kerülni, akinek szüksége van rá. A cirkuszban így mennek a dolgok. Ez egy nagy család.
Senkitől sem búcsúztam el Sebo kivételével. Sokan haragudni fognak rám, mások pedig majd megértik, miért tettem. Egyszer majd, talán, mikor úgy érzem, épp ennek van ideje, visszatérek ide, a cirkuszba. Addig pedig ég veletek, barátok, testvérek, anyák és apák…
Amikor indítottam, Szélkiáltó egy lökéssel távozott a vállamról. Kicsit aggódtam, hogy tudja-e majd tartani az iramot, de bármerre mentem, a nap végére, vagy mikor megálltam enni vagy pihenni, mindig felbukkant.
Évek óta vándorlok. Fenntartom magam, ahogy tudom. Néha szerzek pár ellenséget, máshol néhány barátot, van, ahol marasztalnak és van, ahonnan elküldenek… De én vándor vagyok. Így élem az életem. Megyek és megyek, megállok, ott maradok pár hétig, egy vagy két hónapig, aztán továbbállok.
Magam sem tudom, mit keresek. Szerelmet, talán, vagy otthont… Vagy csak kalandot. Mert abból akad…
Budapesten például segítettem egy nőnek, akire szemet vetett egy fiatal és meggondolatlan vámpír. A vámpír megtanulta, hogy félnie kell a tűztől. Párizsban kiraboltak, Moszkvában pedig részese voltam egy rendőrségi ügynek… De eljutottam Marseilles-be is, Londonba, Prágába, Splitbe, és ezernyi más helyre. Némelyik veszélyes volt, némelyik nyugodt, mások meg unalmasok. Ez utóbbi volt a legrosszabb. Sosem bírtam jól az unalmat…
A következő célpont Arona, végre hazai földön. Semmit sem tudok a városról, egyelőre csak egy pont a régi, szakadozott térképemen, de engem ez nem zavar. Szélkiáltó itt van velem, és a mutatványosoknak mindenhol csurran-cseppen egy kis aprópénz…
Kaspars Valid
Felvett név, becenév:
Tűzmágus, Forrófejű
Faj:
Griff
Születési adatok:
1960 március 19. (52) Riga, Lettország
Rokonok:
Háziállat: Szélkiáltó, Kaspars sólyma
Foglalkozás:
Utcai mutatványos és tűznyelő, bűvész, de szinte bármilyen alkalmi munkát is elvégez.
Anyagi javak:
A fizetése változó. Ha az utcán van, megeshet, hogy a járókelők tetszésnyilvánítása napi harminc, negyven dollárnak is megfelelő összeget jelent, máskor alig elég a napi betevőre. Ilyenkor Kaspars inkább keres valamilyen napszámos munkát a környéken, amiből egy-két hétig fentartja magát. Mikor elhagyta a cirkuszt, mentora egy régi, de jól működő Harley Davidson motort ajándékozott neki, ez és pár ruha minden anyagi java, és persze a felszerelése, a trükkökhöz szükséges holmik. Önvédelem gyanánt a tűznyelő felszerelését, lángoló botokat, tűzfújó trükköket használ, de végszükség esetére van egy hosszú pengéjű tőre, melyet még sosem kellett használnia.
Emberi kinézet:
Kaspars magas, erős testalkatú férfi. A válla széles. Hosszú, fekete haja hullámos, és a vállára omlóan, hordja. Szeme zöld. Arca karakteres, és tetoválások, valamint fekete körszakáll teszik még egyedibbé. Az a fajta, akire a „jó kiállású” jelzőt szokás használni. Testén több égési sérülés emlékét is hordozza, ezeket jó leckének tartja.
Öltözködés:
Kaspars öltözködésére leginkább az eklektikus szó illik. Farmernadrágot és inget ugyanúgy felhúz, mind bő köpönyeget, kalapot, fejkendőt, tunikát vagy bármit, ami a kezébe akad.
Átváltozott forma:
Kaspars griffként a klasszikus formát képviseli, félig fehérfejű sas, félig pedig oroszlán. Ennek megfelelően a feje fehér, míg elülső lábai és szárnyai feketét. Törzse erős és barna szőr fedi, farka pedig, akárcsak a hagyományos oroszlánoknak, szőrgomolyagban végződik.
Képességek:
-
Egészségi állapot:
Egészséges
Jellem:
Kaspars cirkuszi ember, egyszerű mutatványos. Jókedvű és őszinte, nem kedveli a hazugságot és kétszínűséget, kerüli az erőszakot, és szeret szórakoztatni másokat. Kissé exhibicionista, de csak annyira, amennyire a hivatása megköveteli. A problémáin nem aggódik sokat, úgy tartja, mindig mindenre van megoldás, amire meg nincs, azon kár is keseregni. Nagyon pozitív és derűlátó, mondhatni, optimista személyiség, igyekszik mindenkivel kedvesen és megértően bánni.
Vonzódás:
heteroszexuális
Szeret:
Szélkiáltó, a sólyom; tűz; kávé; repülni; középpontban lenni; Sebo, és mentora.
Nem szeret:
Unatkozni; hazudni; a karót nyelt embereket; ha okoskodók megpróbálják megmagyarázni a bűvésztrükkjeit, és utálja a paradicsomot.
Félelmei:
Ha nem is igazán féli, de tiszteli a tüzet; fél a lőfegyverektől, irtózik és ténylegesen fél tőlük; és fél a haláltól.
Történet:
- Hölgyeim és Uraim! Tisztelt nagyérdemű! Most következik a hihetetlen, a lenyűgöző, az elképesztő Kaspars, a Tűzmágus!
Porondra léptem. Kezemben lángoló botokat pörgettem, de olyan sebességgel, hogy úgy tűnhetett, mintha két tűzkört fognék. Nyeltem és fújtam tüzet, zsonglőrködtem égő pálcákkal … Jó műsor volt. Elég nagy tapsot kaptam. Leköszönésnek ideális.
Az előadás után nem mentem vissza a lakókocsimba. Ócska, rozsdás jószág volt, de nem akartam elvinni, a cirkusznak nagyobb szüksége volt rá, mint nekem. Szélkiáltó a vállamra röppent, ahogy kiléptem a nagy cirkuszi sátorból. Karmai finoman megbökték a bőrömet a ruhámon át. Már egy éve velem volt. Szó szerint ott volt a tojáshéj a fenekén, mikor megtaláltam egy erdőben elhagyatottan. Azóta nagy és erős sólyommá nőtt, engem pedig, azt hiszem, a testvérének vélt… Sokszor repültünk együtt. A cirkuszban nem tudták, mi vagyok, csak egyvalaki. Nem mintha nem bíztam volna bennük, de féltem, hogy megijednek, félni kezdenek tőlem, vagy ilyesmi. De amikor Szélkiáltóval repültem, akkor igazán szabadnak éreztem magam.
Az öreg Sebo a kocsija előtt várt. Dohányzott. Sebo mindig dohányzott.
Ő nevelt fel. Anyám belehalt a szülésbe, apám meg a piába fél évvel később. Sebo a legjobb barátja volt, és egyszerűen elrabolt. A cirkuszhoz állt, hogy a hatóságok ne találjanak ránk. Sebo ember volt, de tudta a titkomat. Ő volt az egyetlen, ő és Szélkiáltó…
- Kész vagy, Forrófejű?
- Kész.
- Akkor tűnés.
Az öreg megölelt, és nekem adta a motorja kulcsait, aztán rágyújtott egy új cigarettára, hátat fordított és bement a lakókocsijába. Nem is vártam tőle többet. Ő egyszerűen ilyen volt.
Felültem a motorra, és a cókmókomat átpakoltam a két oldalsó nyeregtáskába. A régi táskám letettem a földre és ott hagytam: valaki a cirkuszból majd megtalálja, és olyanhoz fog kerülni, akinek szüksége van rá. A cirkuszban így mennek a dolgok. Ez egy nagy család.
Senkitől sem búcsúztam el Sebo kivételével. Sokan haragudni fognak rám, mások pedig majd megértik, miért tettem. Egyszer majd, talán, mikor úgy érzem, épp ennek van ideje, visszatérek ide, a cirkuszba. Addig pedig ég veletek, barátok, testvérek, anyák és apák…
Amikor indítottam, Szélkiáltó egy lökéssel távozott a vállamról. Kicsit aggódtam, hogy tudja-e majd tartani az iramot, de bármerre mentem, a nap végére, vagy mikor megálltam enni vagy pihenni, mindig felbukkant.
Évek óta vándorlok. Fenntartom magam, ahogy tudom. Néha szerzek pár ellenséget, máshol néhány barátot, van, ahol marasztalnak és van, ahonnan elküldenek… De én vándor vagyok. Így élem az életem. Megyek és megyek, megállok, ott maradok pár hétig, egy vagy két hónapig, aztán továbbállok.
Magam sem tudom, mit keresek. Szerelmet, talán, vagy otthont… Vagy csak kalandot. Mert abból akad…
Budapesten például segítettem egy nőnek, akire szemet vetett egy fiatal és meggondolatlan vámpír. A vámpír megtanulta, hogy félnie kell a tűztől. Párizsban kiraboltak, Moszkvában pedig részese voltam egy rendőrségi ügynek… De eljutottam Marseilles-be is, Londonba, Prágába, Splitbe, és ezernyi más helyre. Némelyik veszélyes volt, némelyik nyugodt, mások meg unalmasok. Ez utóbbi volt a legrosszabb. Sosem bírtam jól az unalmat…
A következő célpont Arona, végre hazai földön. Semmit sem tudok a városról, egyelőre csak egy pont a régi, szakadozott térképemen, de engem ez nem zavar. Szélkiáltó itt van velem, és a mutatványosoknak mindenhol csurran-cseppen egy kis aprópénz…
